Nincs önbizalma a gyereknek. Mit tehet a szülő?

Az egyik apuka elkeseredetten panaszolja, hogy az 5 éves kisfiától szinte csak azt hallja, hogy “ez nekem nem megy”, “én ezt nem tudom”, “úgy sem fog sikerülni”. Az apuka elmondása szerint az erőfeszítés egy fikarcnyi jelét sem látja gyermekén, aki ha bármilyen apró nehézségbe ütközik, azonnal feladja.

Mit tegyünk, hogyan öntsünk belé önbizalmat?

Több felől is megközelíthető ez a probléma.

Milyen szülői mintát lát a gyerek?

Mi lehet annak a hátterében, hogy a kudarctól való félelme ekkora méreteket ölt? stb.

Én most a sport világából bátorkodom megvilágítani a fent említett helyzetet.

Hogyan jön ide a sport? – kérdezhetnénk.

A sportolók

Pont az ellenkező mantrákat fújják (fújatják velük a sportpszichológusok):

“Sikerülni fog.”

“Meg tudom csinálni. Képes vagyok rá.”

“Látom magam, ahogy fent állok a dobogón.” (Fantasztikus érzés!)

“10 másodperccel jobb időt futok, az eddigi legjobb időmnél.”

“Kivédem a dobásokat. A labdára koncentrálok.”

“Sok erőm van, jó kondiban vagyok, elérem a célom” stb…

Mi a közös ezekben a mondatokban?

Egy kis nyelvtani elemzés:

  • Elsősorban cselekvést kifejező igéket tartalmaz (látom, állok, futok, kivédem, koncentrálok, stb.).
  • Egyes szám 1. személyben van az alany: Én!
  • Jelen idejű mondatok.
  • Mindegyik pozitív tartalmú.

Ha el akarunk érni egy célt, akkor érdemes hasonló módon megfogalmazni, mint azt a sportolók is teszik.

Minél konkrétabb, világosabb, reálisabb a cél, annál könnyebb lesz elérni. Az sem árt, ha időben behatároljuk, hogy mikor is szeretnénk, ha az adott cél megvalósulna.

A célkitűzés mellett még egy fontos dolog, amit a sportolóktól tanulhatunk:

A küzdeni tudás művészete

Hogyan tudnak ezek az emberek ennyire küzdeni hosszú hónapokon, éveken át?

Nyilvánvaló, hogy óriási erő és kitartás szükséges ahhoz, hogy elérjék a kitűzött célt.

Naponta néznek szembe kihívásokkal, amelyekhez nem csak fizikai erőre, hanem belső, pszichikai erőre is szükségük van.

A küzdeni tudás, akarás, a kihívásokkal való megküzdés nem csak a sportolók kizárólagos képessége lehet.

Erre az alapvető készségre elengedhetetlen szüksége van a mai világban gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

9 tipp, hogy gyermekünk vállalja a kihívásokat

és rugalmasan meg tudjon küzdeni azokkal a követelményekkel, amelyekkel az élete során találkozni fog:

  1. Legyünk empatikusak!
  2. Tanítsuk meg, hogy jól tudjon fókuszálni
  3. Mutassunk példát arra, hogy ha valami nem működik, akkor mást csinálunk helyette. Lépjünk ki a negatív körökből és keressünk közösen alternatív megoldásokat.
  4. Mélységesen, feltétel nélkül szeressük a gyermekünket, hogy ezáltal értékesnek, megbecsültnek érezhesse magát.
  5. Fogadjuk el olyannak őt, amilyen és segítsünk neki a reális elvárások, célok kitűzésében.
  6. Segítsünk neki abban, hogy felismerje a hibázások lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanuljunk belőlük.
  7. Tanítsuk meg őt a probléma-megoldásra és döntéshozatalra. (Coaching szemléletű nevelés)
  8. Olyan módon fegyelmezzünk, amely elősegíti az önfegyelem és az önértékelés növekedését.
  9. Az erőfeszítéseiket dícsérjük és pozitív szemlélettel álljunk ne csak gyermekünkhöz, hanem a világhoz is!

Ellen Galinsky Mind in the Making c. könyvében (amely a New York Times szerint a következő ikonikus szülői kézikönyv lesz Dr. Spock és társai után) azt olvashatjuk, hogy az egyik leginkább meghatározó módja annak, hogy a gyerekek saját magukról és a világról alkotott nézetét megváltoztassuk, az, hogyan kommentáljuk a sikereiket és kudarcaikat.

Galinsky javaslata, hogy a gyerekek személyiségének, intelligenciájának dícsérése  (“Olyan ügyes vagy” vagy “kreatív” vagy “atlétikus”, stb.) vagy kritizálása (“Kétbalkezes vagy” vagy “koordinálatlan a mozgásod”), illetve a sikerek szerencsének való tulajdonítása helyett, az erőfeszítéseiket és megküzdési stratégiájukat dícsérjük!

A Stanford Egyetem kutatói a következőket figyelték meg:

óvodáskorú gyerekeknek nagyon magas-szintű, nehéz kirakót adtak, amivel csak kínlódtak.

Az óvónők folyamatosan megerősítették a gyerekek probléma-megoldó stratégiáit:

“Nézd csak, újra és újra megfordítottad azt a darabot, hogy megkeresd hová passzol.”

“Olyan helyet kerestél, ami ugyanolyan színű, mint az a darab, amit a kezedben tartasz.”

A gyerekek szenvedtek, de nem hagyták abba a játékot, nem adták fel. Kihívásnak tekintették és így álltak hozzá!

Kezdjünk hozzá még ma!

Tekintsd te is kihívásnak azt a feladatot, ami éppen előtted áll!

Bízz magadban és meg fogod tudni csinálni!

Bízz a gyermekedben és ő is meg fogja tudni csinálni!

Ne add fel te sem!

Bemutatkozás

Bemutatkozás - Medveczky KataMedveczky Kata pszichológus vagyok. A gyermeknevelés olykor kanyargós útveszőjében a szülőknek segítek kiutat találni, másrészről a pedagógusokat támogatom abban, hogy minél hatékonyabban tudják végezni szakmai munkájukat.

Hiszem, hogy a gyerekekkel kapcsolatos nehézségeink megoldásának a kulcsa többnyire nálunk, felnőtteknél van.

Az egyik legnagyobb ajándék egy gyerek számára, ha a szülője először saját magán kezd el dolgozni.

logo

Honlapomon a mindennapi és a nem mindennapi gyerekneveléssel kapcsolatos kérdéseket járom körül szakmai szemmel, de közérthetően. Ha szülőként, pedagógusként megértjük a gyerekek viselkedését és újra gyerekszemmel tudjuk látni a világot, akkor már nem lesz kérdés, hogy mitévők legyünk egy-egy nehezebb helyzetben.

Kövessen a Facebook-on!

Kapcsolatfelvétel

Minden jog fenntartva © 2012 - 2018. medveczkykata.hu