<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>feltétel nélküli elfogadás Archives - Medveczky Kata</title>
	<atom:link href="https://www.medveczkykata.hu/cimke/feltetel-nelkuli-elfogadas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.medveczkykata.hu/cimke/feltetel-nelkuli-elfogadas/</link>
	<description>Medveczky Kata, tanácsadó szakpszichológus Email: kata@medveczkykata.hu Tel: +36-30-907-95-77</description>
	<lastBuildDate>Tue, 06 Mar 2018 08:46:11 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.0.2</generator>

<image>
	<url>https://www.medveczkykata.hu/wp-content/uploads/2018/03/favicon-1-150x150.jpg</url>
	<title>feltétel nélküli elfogadás Archives - Medveczky Kata</title>
	<link>https://www.medveczkykata.hu/cimke/feltetel-nelkuli-elfogadas/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Várni jó</title>
		<link>https://www.medveczkykata.hu/varni-jo/#utm_source=rss&#038;utm_medium=rss</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Medveczky Kata]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 30 Mar 2017 09:38:37 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Blog]]></category>
		<category><![CDATA[csend]]></category>
		<category><![CDATA[érzelmi támogatás]]></category>
		<category><![CDATA[feltétel nélküli elfogadás]]></category>
		<category><![CDATA[kutya]]></category>
		<category><![CDATA[várni]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://beta.medveczkykata.hu/?p=627</guid>

					<description><![CDATA[<p>Ti tudtok várni? Hogy vagyunk ma ezzel, mi szülők? És a gyerekek? Nehéz a mai világban várni. Minden egy gombnyomással elérhető szinte. Sok baj születhet abból, ha nem tudunk várni. Tanítsuk meg a gyerkeinket arra, hogy várni jó! Gyerekeink évek óta nyüstölnek minket egy kiskutyáért. Az elején mondtuk, hogy szépen fokozatosan majd eljutunk egy kutyáig, [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://www.medveczkykata.hu/varni-jo/">Várni jó</a> appeared first on <a href="https://www.medveczkykata.hu">Medveczky Kata</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Ti tudtok várni? Hogy vagyunk ma ezzel, mi szülők? És a gyerekek?</p>
<p>Nehéz a mai világban várni. Minden egy gombnyomással elérhető szinte. Sok baj születhet abból, ha nem tudunk várni.</p>
<h2>Tanítsuk meg a gyerkeinket arra, hogy várni jó!</h2>
<p>Gyerekeink évek óta nyüstölnek minket egy kiskutyáért. Az elején mondtuk, hogy szépen fokozatosan majd eljutunk egy kutyáig, amikor itt lesz az ideje.<br />
Lett először egy hörcsög. Aztán egy nyuszi. Aztán 2 hörcsög, mert az első elpusztult.<br />
És akkor kezdtek megint beerősíteni, hogy kutya, kutya, kutya.</p>
<p>Hiába tettem be nekik Halász Judit Itt jön sampusz c. dalát, nem csillapította a kedélyeket.</p>
<p>Aztán mi is komolyan fontolóra vettük a dolgot a férjemmel.<br />
3 éve szeretnének a gyerekek kutyát.<br />
Egyre több érv szólt mellette, hogy akkor lehet, hogy most tényleg eljött az ideje...</p>
<p>Felhívtam az Állatvédőket és nem kellett sokat keresgélni.<br />
Volt egy aranyos kutyus, aki gazdit keresett. Mindenkinek azonnal megtetszett.<br />
Aztán eljöttek ismerkedni és kiderült, hogy még az ivartalnítás hátra van, azt meg kellene várni.</p>
<p>A gyerekek már azt is nehezen viselték, hogy ismerkedés után elvitték és nem maradt nálunk.<br />
No, még egy hét, azt már csak kibírjuk - nyugodtak bele.</p>
<p>Na, de csak úgy hozta az élet, hogy jóval többet kell rá várni, mint gondoltuk.</p>
<p>Sejtettem, hogy nehéz lesz.<br />
Mármint a gyerekekkel közölni és aztán a reakciókat fogadni, elfogadni.</p>
<p>Kislányom (8 éves) hazajött az iskolából és jókedvűen rajzolgatott, így beszélgettünk. Persze gyorsan a kutyára terelődött a szó. Álmodozott, hogy akkor így lesz, meg úgy lesz és már csak 6 nap. Rám nézett csillogó szemekkel. Én csak némán néztem és persze azonnal minden ott volt a tekintetemben, nem is akartam elrejteni.<br />
Néhány szó villant: micsoda? nem? miért? hogyhogy? és aztán elindultak a könnyek. Majd jött a düh. Sokáig, hosszan. Aztán megint a könnyek. Ekkor már engedte, hogy felvegyem. Még épp elbírom. Úgy csüngött rajtam, mint 2 éves korában. Átkarolta a nyakam és már csak hüppögött, szuszogott. Megnyugodott.</p>
<p>Éreztem, tudtam, hogy nem csak a kutya van emögött a vihar mögött. Már régen sírt ennyire. Sok minden összegyűlik a hétköznapok mókuskerekében egy gyermeki lélekben (is). És most minden kizúdult. Hogy ki mit mondott rá a suliban. Hogy ki bántotta. Hogy neki mennyire rosszul esett az, amikor. És csak sorolta. Én meg hallgattam. Figyeltem. Néztem őt és nagyon szerettem.</p>
<p>Olyan jó volt mellette lenni abban biztonságban, hogy tudom mi történik és minden így van jól.<br />
Olyan jó volt, hogy el tudtam fogadni az érzéseit feltételek nélkül.<br />
Olyan jó volt, hogy még fel tudtam elmelni és át tudta karolni a nyakam.<br />
Olyan jó volt látni, hogy meg tud nyugodni, mert elszállhatnak a nehéz érzések és akkor minden visszaáll a helyére.<br />
Olyan jó volt, hogy tudtam csendben lenni mellette végig.<br />
És olyan jó volt újra megtapasztalni, hogy ő találja ki, mi lesz neki a legjobb.</p>
<p>Mert ahogy megnyugodott, azonnal kitalálta, hogy mit fog csinálni. Készít magának egy saját naptárat, amiben át tudja húzni a napokat, hogy mennyit kell még várni.</p>
<p>Mert várni jó.</p>
<p>The post <a href="https://www.medveczkykata.hu/varni-jo/">Várni jó</a> appeared first on <a href="https://www.medveczkykata.hu">Medveczky Kata</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Ki a gyerek ügyvédje?</title>
		<link>https://www.medveczkykata.hu/ki-a-gyerek-ugyvedje/#utm_source=rss&#038;utm_medium=rss</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Medveczky Kata]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 29 Mar 2017 09:43:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Blog]]></category>
		<category><![CDATA[elég jó szülő]]></category>
		<category><![CDATA[érzelmi támogatás]]></category>
		<category><![CDATA[feltétel nélküli elfogadás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://beta.medveczkykata.hu/?p=630</guid>

					<description><![CDATA[<p>Mi ez a cím? Mi az, hogy ki a gyerek ügyvédje? És miért kell a gyereknek ügyvéd? Meg egyáltalán. Kezdem az elejéről. Férjemmel (szintén zenész, ill. pszichológus) tartottunk egy interaktív előadás-sorozatot "Szülők Iskolája" néven a Szentendrei Református Gimnáziumban. A legutóbbi alkalommal egy filmet vittünk a szülőknek és a pedagógusoknak. Miután megnéztük a filmet egy jó [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://www.medveczkykata.hu/ki-a-gyerek-ugyvedje/">Ki a gyerek ügyvédje?</a> appeared first on <a href="https://www.medveczkykata.hu">Medveczky Kata</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Mi ez a cím? Mi az, hogy ki a gyerek ügyvédje? És miért kell a gyereknek ügyvéd? Meg egyáltalán.</p>
<div>Kezdem az elejéről. Férjemmel (szintén zenész, ill. pszichológus) tartottunk egy interaktív előadás-sorozatot "Szülők Iskolája" néven a Szentendrei Református Gimnáziumban.</div>
<div>A legutóbbi alkalommal egy filmet vittünk a szülőknek és a pedagógusoknak. Miután megnéztük a filmet egy jó kis beszélgetés vette kezdetét.</div>
<div>Záró akkordként megpendítettük azt a kérdést, hogy milyen mondatot, összegzést, szót, bármit visznek el az alkalomról, természetesen a film kapcsán.</div>
<div>A 12 dühös embert néztük meg Henry Fondával a főszerepben az eredeti 1957-es változatot.</div>
<div></div>
<div>Én két dolgot említettem, ami ott lüktetett bennem aznap este.</div>
<div></div>
<div>Az egyik a csend volt. A hallgatás. Amikor a szereplők nem beszéltek, nem válaszoltak szavakkal egymás kérdéseire, kezdeményezéseire, hanem némák maradtak. Óriási ereje volt a filmben.</div>
<p>És óriási ereje van a mi életünk filmjében is. A hallgatással nagyon sokat lehet mondani. Arra gondoltam, hogy milyen nehéz nekünk szülőknek csak hallgatni a gyerekeinket. Milyen nehéz akkor csöndben maradni, amikor elsöprő erővel törne fel belőlünk a szó, a szitok, az ítélkezés, minden, ami igazából rólunk szól, rólunk árulkodik.</p>
<div>
<div>A másik dolog, amit aznap este magammal vittem ebből a filmből, egy kérdés volt csupán.</div>
</div>
<h2>Ki a gyerek ügyvédje?</h2>
<div></div>
<div>Aki látta a filmet és emlékszik még az apróbb részletekre is, annak valószínűleg magáért beszél a kérdés.</div>
<div>
<div>A filmben nem látjuk effektív a gyerek ügyvédjét, csak a 12 esküdtet, végig egy szobában zajlódik a történet, ahogyan egyességre kell jutniuk atekintetben, hogy a gyerek bűnös vagy sem.</div>
<div>Gyilkossággal vádolják, az élete a tét. Óriási felelősség. A gyermek arca is csak kósza másodpercekre vetődik fel a film elején, amikor a tárgyaló teremben az esküdtek bevonulnak a szobába.</div>
<div>Az ügyvédet nem látjuk. Az esküdtek néhány szót említenek róla, megtudjuk, hogy fiatal, szinte pályakezdő emberről van szó, akit államilag rendeltek ki a gyermek védelmére.</div>
<div>A filmben is felmerül a kérdés, hogy vajon mi az ügyvéd motivációja? Hisz-e a gyereknek? Csak akkor lehet sikeres - mondják -, ha hisz a védencének.</div>
<h3>Milyen ügyvédjei vagyunk mi szülők, a saját gyerekünknek?</h3>
</div>
<p>Megvédjük, amikor szüksége van rá? Vállszéleséggel mellé tudunk állni? Mi hajt bennünket?</p>
<div>
<p>Mi a lényeg számunkra, amikor a gyerekünk rossz fát tesz a tűzre? Megakarjuk leckéztetni? Az igazságot keressük és azt akarjuk bizonyítani minden áron?</p>
<div>Képesek vagyunk a gyerek szemüvegén keresztül látni a helyzetet?</div>
<div></div>
<div>Ha nem a leckéztetés a célunk, hanem az, hogy valóban tanuljon a gyerek a hibájából, akkor mi az, amit elsőként tegyünk?</div>
<div></div>
<div>Azt gondolom a csend a legjobb barát ekkor is. Várjunk. Legyünk türelemmel. Ha érzelmileg bevonódtunk a helyzetbe, akkor elsőként nyugodjunk meg. Nyugalomban meghalljuk a gyerek szívének lüktetését és rá tudunk hangolódni. Át tudjuk józanul gondolni a dolgokat.</div>
</div>
<div></div>
<div>Amikor egy gyerek bajba keveredik - teljesen mindegy, hogy mi miatt -, akkor egy jó ügyvédre van szüksége. Egy olyan elkötelezett, támogató hozzáállásra, amiben tapintható az a fajta elfogadás, hogy "Bármi történt is, meg tudjuk beszélni. Itt vagyok, fogom a kezed, segítek Neked."</div>
<div>
<div></div>
<div>Az már a második körös futam (azután, hogy a gyerek belátta, hol hibázott), hogy milyen módon teszi jóvá a történteket.</div>
<div></div>
<div>Majd azon is érdemes közösen gondolkodni, hogy legközelebb mit lehetne másként tenni, hogy ne forduljon elő ilyesmi.</div>
</div>
<div></div>
<div>Gyerekeink, mindegy hány évesek, szüntelenül arra vágynak, hogy érezzék fontosak nekünk. Értékesek. Ajándékok. A feltétel nélküli elfogadást óhajták mindenkor és mindig.</div>
<div>
<h2>Mellé állunk, amikor…</h2>
</div>
<div>
<div>...azt mondja, hogy nem szeretné most odaadni a kismotorját egy másik gyereknek? (Vagy igyekszünk meggyőzni őt arról, több-kevesebb ártó erőszakoskodással, hogy mégiscsak jó dolog az, ha odaadja. Felmérjük, hogy miben van éppen? Mit akarok neki tanítani?)</div>
<div></div>
</div>
<div>
<div>... nem hozza az "elvárásokat" és nem úgy alakul az élete, ahogy azt megálmodtuk?</div>
<div></div>
<div>...olyan nagy bajban van, hogy mi is megijedünk és mi sem látjuk pontosan a kiútat?</div>
<div></div>
<div>Mellette lenni.</div>
<div>Egymás kezét fogni és egyirányba nézni.</div>
<div>Feltétel nélkül szeretni, akkor is, ha már nagy, ha görbe utakon jár, ha nehezen tanul meg repülni, ha beleesik a gödörbe.</div>
</div>
<p>Ez a szeretet az, ami bekötözi a sebeket, gyógyít és szárnyakat ad.</p>
<div>
<div>Nekünk milyen ügyvédjeink voltak a szüleink?</div>
</div>
<p>Mi milyen ügyvédjei vagyunk a gyerekünknek?</p>
<p>Nem, nem kell mindenhol és mindig ott lenni. Nem anyatigrisekről, helikopter-, legújabban drón-szülőkről beszélek.</p>
<p>Bőven elég, az, ha elég jó ügyvédjei vagyunk a gyerekeinknek. Olyanok, akik ott vannak az élete fontos pillanatában. Akik felteszik a mércét magasra, de minden segítséget megadnak ahhoz, hogy át is tudja ugorni a gyerek. Ha nem sikerül, akkor pedig bíztatják, szurkolnak neki és hisznek benne, hogy meg fogja tudni ugrani.</p>
<p>Mert akkor a gyerek is elhiszi magáról...</p>
<p>és egyszercsak megtörténik a csoda.</p>
<p>The post <a href="https://www.medveczkykata.hu/ki-a-gyerek-ugyvedje/">Ki a gyerek ügyvédje?</a> appeared first on <a href="https://www.medveczkykata.hu">Medveczky Kata</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
