Jelenlegi hely

Árulkodás. Miért árulkodnak a gyerekek?

óvodás kislány

Az elmúlt szülőértekezleten a kisfiam óvónénije büszkén újságolta a szülőknek, hogy nincs árulkodás a csoportban és ez egy nagyon jó jele annak, hogy a csoport igazi kis közösséggé vált. Nem volt ez mindig így, meg kellett érte dolgozniuk. 

Nem vitás, hogy nagy kihívás ma óvódapedagógusnak lenni. Óriási elhivatottság, gyerekszeretet, türelem, empátia, kreativitás, humorérzék, megfelelő önismeret, naprakész szakmai tudás és még sok minden más kell hozzá. Hiszem, hogy a mai világban, a mai óvodákban, a mai gyerekekkel is lehet alkotni, varázsolni és csodákat tenni. 

Ha az óvodai csoportból valódi közösséget szeretnénk kovácsolni, aminek vonzása, ereje van, akkor többek között oda kell figyelni arra is, hogyan reagálunk az árulkodásra. Azáltal, hogy megértjük miért árulkodnak a gyerekek, talán könnyebben biztosíthatunk számukra egy olyan biztonságos légkört, amelyben a gyerekek számára valódi örömöt nyújt, ha segíthetnek egymásnak, együtt dolgozhatnak kisebb feladatokon és örülhetnek egymás sikereinek.

Mi húzódik meg az árulkodás mögött?

kisfiú a függöny mögött

  • Az 5-6 éves gyerekek életében a szabályok egyszercsak nagyon fontosakká válnak. Ekkor kezdik el megtanulni alkalmazni, betartani őket és átesve a ló túlsó oldalára, ezt úgy teszik, hogy mindenáron és mindenkivel szenvedélyesen be is tartatják a szabályokat. Rettentően fontos lesz számukra az igazság és nem tűrik el, ha valami nem úgy történik, ahogy történnie kell. Erős társadalmi igazságérzetük azt diktálja, hogy azon nyomban "jelentsék", ha hiba került a gépezetbe. 
  • Az árulkodás egyfajta hatalomérzést is adhat a gyereknek. Ő közvetíti a fontos információt.
  • Az árulkodó gyerek gyakran csak megerősítésre vágyik. Arra van szüksége, hogy valamilyen módon pozitív visszajelzést kapjon, hiszen ő az, aki tudja, hogyan kell helyesen viselkedni.

Információ átadása vagy árulkodás

Az óvódáskorú gyerekek még nem tudják eldönteni, hogy mikor kell valamiért tényleg szólni az óvónéninek vagy mikor nem. Meg kell őket rá tanítanunk, hogy melyek azok a helyzetek, amelyekben feltétlenül szólniuk kell a felnőttnek. Például amikor valódi veszély forog kockán, amiben valakinek nem csak fizikailag, hanem lelkileg is bántódása eshet, azonnal segítséget kell kérni az óvónéniktől. Az óvodai csoportban érdemes beszélgetni arról, hogy mik lehetnek veszélyes helyzetek az óvodában és mi a teendő akkor, ha ilyesmit lát vagy hall a gyermek.

Mit tegyünk, ha egy gyerek árulkodik?

titok

  1. Először hallgassuk végig türelemmel, megelőlegzve neki a bizalmat. 
  2. Passzoljuk vissza neki a labdát. Biztassuk arra, hogy találjon ki valami megoldást és oldják meg maguk között a problémát.
  3. Ha ezek után sem tágít, kérdezzük meg, hogy szerinte mi lenne a jó megoldás erre a helyzetre. Ne adjunk tanácsot, csak bátorítsuk, hogy maguk között intézzék el a dolgot, úgy hogy mindenkinek jó legyen. Ezt hívjuk nyertes-nyertes (win-win) helyzetnek.
  4. Alkalom adtán (egy későbbi időpontban, de ne túl későn) jelezzük vissza neki, hogy milyen ügyesen megoldották saját maguk az adott helyzetet.
  5. Tanítsuk meg arra, hogy mindig szóljon, ha veszélyes dolgot tapasztal.

4 dolog, amit soha ne tegyünk, ha egy gyerek árulkodik

1. Ne legyünk döntőbírók. Amikor valóban csak árulkodásról, a másik gyerek "befeketítéséről" van szó, akkor vigyázzunk arra, hogy az árulkodás után közvetlenül mit teszünk. Ha elkezdünk bíráskodni, akkor a gyermek az árulkodással elérte a célját és ilyen módon megerősítjük őt, hogy van értelme árulkodni.

2. Ne tegyünk elhamarkodott lépéseket. Ne cselekedjünk addig amíg bizonyosak nem leszünk afelől, hogy valóban mi történt. Ha nem voltunk jelen a tröténteknél, akkor ne tegyünk azonnali lépéseket csupán a gyermek szavai alapján.

3. Ne büntessük meg a gyereket az árulkodásért, hanem olyan szemmel figyeljük őt, hogy mi az, amire valóban szüksége van most. Miből szenved hiányt? Lehet, hogy csak kapcsolódni szeretne hozzánk, de nem tudja, hogyan tegye? Lehet, hogy csak egy kis megerősítésre vágyik? 

4. Ne ragasszuk rá az "árulkodós gyerek" címkét. Amikor úgy reagálunk a gyerekre, hogy "Te folyton csak árulkodni tudsz?", akkor ezzel akaratlanul is betesszük őt egy skatulyába, ami azért veszélyes, mert a gyerekek úgy látjták magukat, ahogy a körülöttük lévő felnőttek látják őket. Előbb-utóbb elhiszik azt, hogy olyanok, amit mondanak róluk és ennek megfelelően fognak viselkedni, mégha az kedvezőtlen is számukra.