A hiszti. Miért hisztizik a gyerek?

Mindenkinek, aki kisgyermeket nevel, több mint valószínű, hogy van már tapasztalata az embert próbáló hisztikkel. Soha nem fogom elfelejteni azt a jelenetet, amikor kislányom olyan hisztit produkált, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

Egy gyerekruhaüzletbe mentünk vásárolni és a pénztár előtt álltunk sorban, amikor meglátott egy kis plüssállatot gyerekszem magasságban elhelyezve egy állványon. Először hízelgően szépen kérte, aztán sírva kezdett esdekelni érte. A gyomrom görcsbe rándult, az agyam zakatolt, hogy mivel terelhetném el a figyelmét, mert éreztem, hogy mindjárt kitör az, amitől rettegek, a mindent elsöprő hiszti. Egyet tudtam csak, bármi fog történni, nem veszem meg a játékot.

A hiszti forgatókönyve most sem tartogatott meglepetést. Kislányom a földre vetette magát és úgy toporzékolt, hogy vegyem meg neki a kiszemelt szőrmókot. Árgus szemekkel figyelt a közönség, hogy most mi fog történni.

Ugye ismerős a szituáció?

Nem vettem meg neki és nagyon nem volt könnyű a "hiszti a boltban" című helyzetet kezelni. Mindketten sokat tanultunk belőle.

Amikor egyik hiszti követte a másikat, elkeseredésemben azon töprengtem, hogy vajon

1. Miért hisztizik ennyit ez a gyerek?
2. Mikor lesz már ennek vége?
3. Hogyan kell jól kezelni a hisztis gyereket?
4. és amivel nehéz volt szembesülni: Miért félek a hisztiktől?

A hiszti és az érzelmi agy - miért aktiválódik gyakran a düh-rendszer?

Agyunk három területre osztható: racionális agy, emlősagy és hüllőagy. Az a mód, ahogyan felneveljük gyerekeinket és ahogyan reagálunk rájuk erőteljesen hat arra, hogy agyuk melyik része aktiválódik leginkább. A különböző agyterületek koordináltan fognak működni vagy inkább az egyik rész uralkodik a többi felett?

Az emlősagy vagy érzelmi agy (limbikus rendszer) onnan kapta az elnevezését, hogy nagyjából azonos struktúrával rendelkezik, mint a többi emlős agya. Ez a terület az erőteljes érzelmek központja, amelyet magasabb rendű racionális agyunk (neocortex) tud szabályozni. Többek között itt keletkezik a düh, a félelem és az elválás okozta szorongás (szeparációs distressz) intenzív érzése.

A gyerekek agyának nagyobb része születés után fejlődik ki (75%), főként a magasabb rendű agyuk rendkívül fejletlen. Így az első életévekben az alacsonyabb rendű agy az, ami uralkodó helyzetben van, ami azt jelenti, hogy az ide tartozó érzelmi rendszerek és primitív megnyilvánulások könnyen felülkerekedhetnek. Ez a magyarázata annak, hogy miért hisztizik gyakran egy kisgyerek, emiatt lesz zaklatott és emiatt ordít és fetreng a földön kétségbeejtő állapotban.

A magasabb rendű racionális agy ekkor még nem elég fejlett ahhoz, hogy képes legyen csillapítani ezeket az óriási érzelmi hullámokat. Szükségük van a szülői segítségre, hogy megnyugodjanak. Az érzelemdús szülői gondoskodás révén a gyermek homloklebenye, magasabb rendű agya elkezd fejlődni és képessé válik arra, hogy hatékonyan kezelje a megterhelő stresszhelyzeteket.

Miért fontosak a hisztirohamok?

Fontos hangsúlyozni, hogy a hisztiroham az éretlenség jele és a gyermek ilyenkor nem "rosszalkodik", hanem valódi kínzó érzésektől szenved.

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi is történik a gyermekünkkel valójában a hiszti alatt és megfelelően tudjuk kezelni a dühkitöréseket, akkor pozitív irányba alakíthatjuk gyermekünk agyát. Felnőttkorában megfelelően tudja majd kezelni az érzéseit, meg tudja magát nyugtatni az érzelmileg rendkívül megterhelő stresszhelyzetekben.

Az a gyermek, aki nem hisztizik, valószínűleg korán megtanulta, hogy ezt ne tegye, mert különben ijesztő szülői reakcióval szembesül. Azért, hogy szeressék és elfogadják őket teljes engedelmességnek vetik alá magukat. Későbbi életükben, ha frusztráltnak érzik magukat dühkitöréssel fognak reagálni, ill. rengeteg energiát fordítanak arra, hogy magabiztosnak tűnjenek. Így fordulhat elő, hogy felnőtteknél is találkozhatunk a hiszti jelenségével.

Milyen tényezők váltják ki a hisztit?

Különböző tényezők, a gyermek számára "fájdalmas állapotok" tehetők felelőssé a hisztik kialakulásáért. Sokat segít a hisztik kezelésében, ha nem vonódunk be, hanem kívülről szemléljük a szituációt, amit bizony sokkal nehezebb megtenni, mint leírni.

Figyeljük meg gyermekünket és gondoljuk végig, hogy az adott esetben mi okozhatott érzelmi vihart nála:

1. Éhség
2. Fáradtság
3. Az agy éretlensége
4. Ingerszegénység vagy más néven unalom - fizikailag fájdalmas állapot a testi aktivációs szint szempontjából
5. Erőteljes érzelmek: csalódottság, frusztráltság, tehetetlenség, veszteség, meg nem értettség
6. Szülői stressz

Kétfajta hiszti létezik és mindkettő sajátos hozzáállást igényel

Ha hisztiről van szó, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minden hiszti mögött az akaratosság, a manipuláció, a hatalom iránti vágy húzódik meg. De vajon ez valóban így van? Egyáltalán van olyan hiszti, ami mögött nincs valamiféle manipulatív szándék, nem színjáték, hanem ténylegesen szenved a gyerek?

A válasz: igen, van. Ezt hívja a szakirodalom "distressz-típusú" hisztinek és sajnos kevés szó esik róla, amikor a hisztikről beszélünk.

A distressz típusú hiszti jellemzői

Distressz hiszti esetén a gyerek nem akarja irányítani, kontrollálni a környezetét. A fent említett 6 féle kiváltó tényező miatt - éhség, fáradtság, agy éretlensége, unalom, erőteljes negatív érzelmek, szülői stressz - alacsonyabb rendű érzelmi agyában a düh, félelem és szeparációs distressz rendszer aktiválódik.

Stresszvegyületek áradnak szét a gyerek testében és agyában. Ha nem vigasztaljuk meg a gyereket, a stresszhormonok (pl. kortizol) szintje óriási mértékben megemelkedik.

Ezt a fajta hisztit gyakran erőteljes érzelmek váltják ki: csalódottság, veszteség, frusztráció. Például ha éppen elfogyott a kakaó otthon, a gyermek csalódott és érzelmi kínokat él át. Valódi szenvedés látható az arcán, le kell vezetnie a frusztrációt - ennek lesz a megnyilvánulása az általunk hisztinek címkézett viselkedés - és ilyenkor megnyugtatásra, együttérzésre van szüksége.

A distressz típusú hisztinél hiába próbálunk szót érteni vele, hiába próbálunk érvelni, megmagyarázni a helyzetet, nem sikerül. Olyan zavart állapotba kerül a gyerek, hogy ilyenkor nem képes beszélni és odafigyelni sem, csupán arra képes, hogy az érzéseit levezesse (még társadalmilag nem elfogadható módon).

Azt tapasztalhatjuk, hogy a gyermek többször felriad éjszaka, rosszat álmodik. Gyakori jelenség, hogy a gyereknek rémálmai lesznek, ha napközben distressz típusú hisztirohama volt. Ezek is alátámasztják a gyerekben dúló érzelmek intenzitását.

Hogyan kezeljük a "distressz" típusú hisztit?

• Megértő bánásmóddal: oda kell menni a gyerekhez és meg kell vigasztalni.
• A testi érintés létfontosságú ilyenkor: ha ölbe vesszük, simogatjuk csillapítjuk agyában az óriási hormonális viharokat.
• Beszéljünk hozzá gyengéden, egyszerű, megnyugtató szavakkal. Nevezzük meg az érzéseit. (Pl. "Tudom." "Jól van." "Értem." "Nagyon csalódott vagy, hogy haza kell mennünk." stb.)
• Őrizzük meg a nyugalmunkat, mert a mi kiegyensúlyozottságunk hatással van a gyermekre és ezáltal kezdi majd újra biztonságban érezni magát.
• Cselekedjünk higgadtan és egyszerűen (pl. ha reggelinél hisztizik a gyerek, kínáljunk fel választási alternatívát: tejet vagy kakaót szeretnél-e inni.)
• Amikor a gyermek már kezd megnyugodni, hívjuk fel a figyelmét valamilyen szórakoztató vagy érdekes dologra (pl. egy játékra, valami, ami felkeltheti az érdeklődését a közelben.)

Ezzel a megértő hozzáállással elősegítjük, hogy a gyermek agyában kifejlődjenek azok az idegpályák, amelyek lehetővé teszik számára, hogy megnyugodjon, ha stressz éri. Ha szigorúan ragaszkodunk ahhoz, hogy ugyanúgy kezeljünk minden egyes hisztirohamot, akkor nem segítjük hozzá gyermekünket, hogy agyában a hatékony agyi stressz-szabályozó rendszerek kialakuljanak.

Felszabadító érzést és óriási megkönnyebbülést jelent a kisgyerek számára, ha tudja, hogy a szülei képesek őt - a hisztik sorozata alkalmával is - megérteni és megnyugtatni, csillapítani ezáltal a testében és agyában dúló érzelmi viharokat.

Tovább növeljük a stresszt a gyermekben, ha dühösek leszünk rá vagy ügyet sem vetve rá otthagyjuk, amikor borzasztó érzelmi kínokat él át.

Mi az, amit semmiképp se tegyünk distressz-típusú hiszti esetén?

Ne hagyjuk egyedül a gyermeket a szobában. Még ha abbahagyná is a hangos sírást, belül folytathatja hangtalanul, ami sokkal károsabb lehet (a megemelkedett stresszhormon szint hosszú ideig magas marad). A belső sírás annak a jele, hogy a gyerek már nem hisz abban, hogy a segítség megérkezik és ez a bizalom-vesztés egész életén át elkísérheti.

A kis-Néró típusú hiszti jellemzői

Amikor az az érzésünk támad, hogy a gyerek színjátékot játszik és egyértelműen irányítani szeretne bennünket, akkor a kis-Néró hisztivel van dolgunk. Ez az a hiszti, amiről általában több szó esik. A kis-Néró hiszti célja, hogy kontrolláljon és manipuláljon.

A gyermek magasabb rendű agya aktiválódik: tehát képes gondolkodni és beszélni. Tudatosan és szándékosan cselekszik: hiszti közben meg tudja mondani, hogy mit akar és vitatkozik, ha nemet mondunk.

A kis-Néró hiszti jelmondata: "Add ide, amit akarok! Most!" Erőszakosan és másokat kényszerítve éri el a gyerek, amit akar, ami lehet bármi, pl. figyelem, ennivaló, játék, stb.

Nem árasztják el stresszvegyületek a gyerek agyát és a testét. Nem éli át azt a gyötrődést, kínzó állapotot és pánikot, ami a distressz hisztire jellemző.

Mi történik, ha "beadjuk a derekunkat"?

Ha ezeket az "Add ide nekem, amit akarok - most!" hisztiket megerősítjük, azzal, hogy engedünk gyermekünk erőszakos követeléseinek, a düh a gyermek személyiségének részévé válhat. Ha túl sokszor nyeri meg a gyermek ezeket a hiszti-csatákat, nagy esélye van annak, hogy hatalomra vágyó, erőszakos felnőtt lesz, aki mindenkit irányítani fog maga körül.

Mit tegyünk a "kis Néró" típusú hiszti esetén?

• Ne legyünk közönség a gyerek számára. Ha biztosak vagyunk benne, hogy a gyermeknek, nem distressz típusú hisztirohama van, sétáljunk ki a szobából és hagyjuk figyelmen kívül. Idővel a produkciók is alább hagynak, ha nincs hozzá közönség.
• Ne akarjuk meggyőzni, ne magyarázkodjunk, ne vitatkozzunk és ne alkudozzunk a gyerekkel. Minden egyes szó jutalmazza, megerősíti az akaratos hisztit.
• Ne dédelgessük, ne puszilgassuk őt. Különben azt közvetítjük a gyerek felé, “hogyha dühös leszel és így hisztizel sok-sok szeretetet kapsz tőlem”.
• Mondjunk határozottan nemet. Például így: “Szívesen beszélgetek veled arról, hogy mit szeretnél, ha ugyanolyan nyugodtan beszélsz, mint én.” Folytassuk amit éppen csináltunk mindaddig, amíg a gyerek meg nem nyugszik és azt nem mondja, hogy "légy szíves" vagy "kérlek szépen".
• Kezeljük humorral a helyzetet! A humorral és játékossággal élét vehetjük a hisztinek és ezzel azt üzenjük a gyereknek, hogy nem vesszük komolyan a parancsolgatást.

A kétféle hiszti átbillenhet egymásba

Nagyon fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a distressz és a kis-Néró típusú hisztirohamokat. Néha bizony nehéz feladat, mert az egyik átbillenhet a másikba.

Íme néhány életből vett saját példa, ami segíthet a hisztik megkülönböztetésében:

1. Evéssel és étellel kapcsolatos konfliktus (hisztirohamok 17%-át határozza meg):

A gyerek túrórudit szeretne most azonnal enni, de mi határozottan kitartunk amellett, hogy csak vacsora után kaphatja meg. Eleinte, amikor azt mondja, hogy “akarom”, “add ide” és közben leveti magát a földre és úgy toporzékol, akkor a kis-Néró hisztivel szembesülünk. Folytassuk tovább a vacsora készítését és tálaljunk meg, ne szenteljünk figyelmet a gyereknek. Ha azt tapasztaljuk, hogy egyre zaklatottabban sír, megjelennek a könnyek és nem reagál arra, ha hívjuk az asztalhoz, akkor valószínű, hogy a kezdeti akaratosság átváltott csalódottságba. Valóban szenved a testében zajló érzelmi vihartól és arra van szüksége, hogy átöleljük, megvigasztaljuk. A mi nyugodt, együttérző, gyengéd érintésünkre, szavainkra lassan lecsillapodik és ha minden jól sikerül együttműködővé válik: elfogadja, hogy előbb vacsora és utána túrórudi. Gyakori eset, hogy a kis-Néró hisztirohamból distressz hiszti lesz.

2. Hiszti az öltözködésnél (kb. 11%)

Elől maradtak még a nyári ruhák és gyermekünk ragaszkodik hozzá, hogy egy lenge szoknyában menjen oviba egy hűvös őszi napon. Röviden felkínáljuk az alternatívákat (szoknya + hosszú nadrág, a hőn áhított szoknya az oviban lehet az a benti ruhája, stb.), de ő nekikeseredik és hisztizni kezd. Csak a szoknyát akarja és úgy, ahogy ő szeretné. Csapkod, vonaglik, sír (könnyek nélkül). Egyre jobban belelovalja magát és a végén már azt halljuk, hogy sírása fokozódik, már nem vitatkozik, nem beszél. Érzelmi agya átvette az irányítást és már képtelen megnyugtatni magát. Megértő, empatikus bánásmódra van szüksége.

3. Hiszti a lefekvés körül

Rókusz, az érzelmi biztonságot jelentő alvótárs az óvodában maradt. Óriási hiszti vette kezdetét. Valódi könnyek potyogtak és fájdalmas sírás töltötte be a szobát. Szinte hallani lehetett, hogy mennyire fáj ez most neki. Ilyenkor csak a vigasztalás segít.

Aztán pár perc elteltével, ahogy megnyugodott, elkezdett parancs-szerűen utasítani, hogy mit csináljak. Menjek el az óvodába érte, MOST! Hívjam fel azonnal az óvónénit. Az óvónéni nyissa ki az óvodát és adja oda Rókuszt. Ez egy olyan eset volt, ahol a distressz hisztiből lett kis-Néró típusú hiszti. Ez, az ami ritkábban fordul elő.

(A humor segített feloldani a helyzetet: parancsba adtuk a játékkatonáknak, hogy azonnal masírozzanak el az óvodába. De ők nem mozdultak, ezen mindenki nagyot nevetett.)

A hiszti kezelése - szülőként

Ahhoz, hogy a nyugalmunkat meg tudjuk őrizni és jól tudjuk kezelni a nagyjeleneteket, ne feledjük a hiszti mögött rejtőző okokat!

Az ember és minden emlős állat arra van programozva, hogy dühösen reagáljon, ha nem kap meg valamit, amit akar. A homloklebeny érettsége, fejlettsége szükséges ahhoz, hogy átértékeljük ezeket a helyzeteket.

Hisztiről szóló könyvek gyerekeknek és szülőknek

• Berg Judit: Hisztimesék
• L. Molnár Edit: Mese a kislányról, aki nem akart felnőni - és más történetek
• Lackfi János: Bögre család
• Michelle Kennedy: Ebadta kölyke hisztizik - 99 jó tanács szülőknek és nagyszülőknek
• Eileen Hayes: A hiszti... - A szülők iskolája
• A hiszti - Szülők könyve, Szalay Könyvkiadó, 2008.

Felhasznált irodalom:

Margot Sunderland: Okosan nevelni tudni kell, M-érték Kiadó, Budapest, 2008.